Mitől lehet sötétebb a festmény?

Ez a gyönyörű tavaszi tájkép az évtizedek folyamán több károsító tényező miatt is vesztett az üdeségéből. 

Első, szembetűnő változást a festett rétegek -az ég kékje, a virágzó gyümölcsfák szirmainak- színehagyottsága jelenti.

Az évtizedek alatt a bútorokra, tárgyakra rakódó por a festmények felületén is megtapad. Ez a réteg nikotinnal keveredve sárgás-barnás színnel vonja be a festett felületet, megváltoztatva ezáltal a festő eredetileg használt színeinek élményét.

A fenti képen a festmény bal oldala még a tisztítás előtt látható, jobb oldalon a felületről már lekerült a sötét kosz rétege, ami elfedte a régi olajkép sérüléseit. Az a sok, kopott foltokban jelentkező sötétebb rész már a vászonhordozó megjelenése, ahonnan a festék és alapozás hiányzik.

tömített hiányok itt még fehéren jelentkeznek

Ezeket a hiányokat az alapozótól kell újraépíteni, amihez krétás tömítőmasszát készítünk, majd a réseket tömítjük ezzel az anyaggal, biztosítva ezzel a  festékréteg egységes felületét.

tisztítás után kiegészítjük a kopott festékréteget

A kitömített hiányok ilyenkor "ijesztően" fehéren világítanak a kép felületén.

aprólékos munkához megfelelő szerszám szükséges

Apró végű eszközzel pótoljuk ki a sötéten jelentkező hiányokat.

a tömítés után a festés kiegészítésénél sokat segít majd a gólyatükröződő árnyéka a vízen

Látszik, hogy a  jobb oldali gólya teste hátul szinte teljesen hiányzott.

színkeverés a retushoz

Lakkozás után a színek beilleszkedő retusálásával fedjük el a kiegészített hiányokat.

restaurálás után

Az elkészült tájkép restaurálás után. Megtisztítva a kellemetlen szagú nikotinos szennyeződéstől és javítva az elkopott festékhiányoktól.