A hódmezővásárhelyi zsinagóga díszítésének restaurálása

Díszítőfestés rekonstrukciója

Müller Miksa az 1900-as évek elején tervezte újjá a korábban már álló, ám a hitközösség számára már kicsinek bizonyuló épületet.

A zsinagóga homlokzata díszes üvegablakkal
A tervező a századelőn divatos irányzatokat követte: az épület egyaránt hordoz romantikus, eklektikus és szecessziós stíluselemeket. A zsinagóga új, díszes homlokzatot kapott.
 
 

  Az óriási kapuív három bejárattal az előcsarnokba vezet, a színes ablakokból dúsan áramlik be a fény. Mind a négy oldalon körbefutó karzat főbejáratát az előcsarnokon kívülre helyezték.

  

 A zsinagógát hét évtized alatt nem tatarozták. Egy 1979-es szakvélemény szerint az épület katasztrofális állapotba került, olyanképpen, hogy még a lebontása is szóba került. Az Országos Műemléki Felügyelőség  1985-ben eszmélt: műemlék jellegű épületnek nyilvánította. 

      

 
Még ugyanebben az évben az akkori Városi Tanács megvásárolta a zsidó templomot, amelynek megőrzését városképi és turisztikai szempontból is fontosnak tartották. A restaurálási munkák megkezdődtek, és a szakaszosan történő munkafolyamatok befejező fázisa a karzat díszítőfestésének restaurálása maradt.

Bal oldali karzat restaurálás előtt
 Amikor először láttuk, nagyon elkeserítő látványt nyújtott a bal oldali karzat elkoszosodott díszítése, az enyves festék porló pattogzó felületével.
        

A négyszögrózsás szalagdíszekkel körbekerített falmezők állapota rendkívül kritikus volt.
A korábban sokáig fennálló tetőszerkezeti hibák miatt az épület ezen részei beáztak és a falrétegek károsodása miatt kialakuló  kötőanyag gyengülés eredményezte azt a döntést, hogy az előkészületi munkák után a díszítést az eredeti formájában újrafessük.

Sablonálás
A díszítőfestés vonalzással keretezett patronminta, mely kétféle kék színből épül fel. Először az eredetivel megegyező nagyságú és formájú sablon elkészítése volt a feladat, majd a színek kikeverése.
Az alapszínre kerülő világoskék színnel sablonált mintasor sötétebb kék árnyalata a virágok közepénél jelenik meg. 
 A karzat díszítése a helyreállítás után
A színek kikeverésénél figyelni kellett, hogy a kétféle kék árnyalatának harmonikus és az eredetivel megegyező legyen.
a jobb oldali karzat készült el először
 A díszítőfestések készítésekor (sablonálás, vonalzás) hagyományos, meszes vakolatra épülő és  műemléki felhasználású festékeket alkalmaztunk, mindezt azért, hogy elejét vegyük az újabb sókivirágzásnak és festék lepattogzásnak.
a színes üvegablak megfesti a sablont
  

Hangulat a felállványozott zsinagógában.
A patronált minta ritmikája

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések