2014. július 21., hétfő

Régi, míves technika: a freskófestés

Nedves vakolatra készülő festés, mely a porfestéket mészvízzel vegyítve készül

Angyal, freskó technikával festve.
 Egy falfestmény elkészítésének  igazán időt álló technikája a freskófestés. Elég csak a több ezer éves római falfreskókra gondolni, melyek ma is élvezhető állapotban kerülnek elő a föld alól. Az épületek pusztulása után a termeket díszítő festmények ugyan töredékesen kerülnek elő, mégis összeilleszthetőek és az ábrázolások rekonstruálhatóak.
A virágfüzért frissen vakolt felületre, mészvíz és porfesték használatával a hagyományos módon készítettük.

Hogyan készítsünk freskót? 

Kell egy olyan falfelület amit frissen vakolunk- ám mindig csak egy napi munkára való, nehogy az alap időközben kiszáradjon.
Porfestékek, melyek mészállóak, illetve mészvíz, amiben vegyítjük a festéket.
A festékréteg egyszerre fog száradni a fallal, és egy fátyolos, átlátszó mészpáncél úszik ki a felületre, ez adja majd meg a festmény tartósságát, szépségét.
         
 Festménymásolat freskó technikával festve.
A viszonylag gyors száradási idő miatt ezzel a technikával csak gyakorlott festők foglalkoznak, mert nemcsak gondos előkészületeken és előre elkészített kartonokon múlik a festmény sikeres elkészítése, hanem a biztos színhasználaton és határozott ecsetkezelésen.
 Festménymásolat freskó technikával festve.
A nagyobb méretű kompozíciók esetében előre meg kell tervezni a munka ütemezését, mert a megfestett rész száradása után "napi varrat" alakul ki a festményen, melynek olyan területen kell futnia, ahol észrevétlen marad. Például egy-egy kontúrvonal mentén.
A következő nap újabb óvatos vakolással kezdődik, hogy aztán erre a friss felületre folytatódhasson a kép festése.
A több nap alatt készült festmény napi varrata észrevétlen kell hogy maradjon.
A fenti festmények freskó-technikával egy nap alatt készültek el, az utolsó kép két napos munka volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése